Felelős kutyatartás
Állatának szüksége van megfelelő férőhelyre, élettérre. Kutyák esetében ennek
legalább nagy kertnek kell lennie, de a legtöbb kutya emellett sosem veti meg a
gazdájával tett közös sétákat sem. Lakásban tartott kutyáknak erre napi
többször rendszeresen szüksége van!
Egy kutyát etetni, oltatni, féreghajtatni kell, megfelelő felszerelésekkel kell
ellátni, aminek tekintélyes anyagi vonzata is van. A kutya felvállalásával ezek
is együtt járnak.
A kutyának rendszeres foglalkozásra van szüksége, kutyája igényli az ön
társaságát, szüksége
van a szeretetére és az irányítására. A kutyának tudnia kell az alapvető (neve,
„gyere ide”, „nem szabad”) vezényszavakat, ami problémamentesebbé teszi közös
életüket. Ezen kívül még sok feladat elsajátítása („ül", „fekszik”,
„lábhoz”) segítheti az együttélést, és számtalan olyan dolog van, mely a közös
együttlét eszközével hozzájárul kapcsolatuk mélyítéséhez.
KUTYASÉTÁLTATÁS
Sajnos
vidéken még mindig elterjedt szokás, hogy a kutyát egyszerűen kiengedik az
utcára, hadd mozogja ki magát. Ez a magatartás egyáltalán nem helyes, ugyanis
számtalan veszélyt és kellemetlenséget okozhat más embereknek és a kutyájának
(ezen keresztül önnek) egyaránt.
Kutyáját mindig csak felügyelettel sétáltassa (azaz ketten menjenek el
sétálni), lakott területen szigorúan pórázon vezesse, és lakatlan, biztonságos
helyen is csak akkor engedje el, ha biztos benne, hogy nem szökik el, visszajön
önhöz első szóra.
Ha kutyája nem megbízható, harapós, csak szájkosárral sétáltassa!
Kutyasétáltatás közben mindig hordjon magával nejlonzacskót, lakott területen a
kutyapiszkot szedje össze, és a legközelebbi kukában helyezze el! Ezzel tisztán
tarthatjuk településünket, ráadásul erre már a legtöbb helyi ebtartási rendelet
is kötelez minket.
CSALÁDTERVEZÉS
Jelenleg
Magyarországon nagyjából.1 500 000 kóbor kutya és ugyanennyi kóbor macska él. A
legtöbb ember nem kifejezetten tenyésztési céllal veszi a kutyáját/macskáját,
és legtöbbjük nem is kíván a születendő kölykökkel foglalkozni.
Kérjük önt, vegye figyelembe ezt, és előre gondoskodjon róla, hogy szukája ne
kapjon lehetőséget kölykök ellésére.
Mi a családtervezés legbiztosabb módjának - amennyiben sohasem akar kölyköt -
az ivartalanítást tartjuk. Szukák esetében ezzel megelőzhetők a később,
esetlegesen időskorban jelentkező betegségek (emlőrák, gennyes méhgyulladás)
kialakulása.
Nem igaz, hogy egy szukának életében legalább egyszer ellenie kell! Szukák
esetében általában nem jellemző a viselkedés megváltozása. Ezzel szemben
hatalmas előnyhöz jut a gazdi, hiszen
elmarad az évi 2 tüzelés, amely komoly problémákat okozhat (kerítés szétszedése
a hódolók által, a szukát állandóan óvni kell, a lovagok szerenádja éjszaka az
ablak alatt…).
Kanok esetében a kasztrálással általában csökken a dominanciára való hajlam,
kissé nyugodtabbak lesznek, csökken a jelölések mennyisége a kertben, nem
hajtják már olyan aktívan a szukákat, csökken az elcsavargás veszélye. Eme
viselkedések későbbi intenzitása nagymértékben függ attól, milyen idős korban
lett kasztrálva a kan. Az ő esetükben megelőzhető a hererák kialakulása, ami az
utóbbi néhány évben egyre gyakrabban fordul elő.
IVARTALANÍTÁS
Mindennapjaink
része lett a kóbor kutyák szomorú látványa. Étlen-szomjan, télen fagyoskodva
róják az utcákat. Sokszor hetekig látjuk őket ugyanazon a környéken, mígnem
befogadja őket valaki, vagy elviszi a sintér, vagy már csak az út szélén
találkozunk velük elütve, élettelenül. Szomorú sorsok, szívszaggató látvány, az
emberi felelőtlenség, tudatlanság következményei. Hogyan tehetnénk ez ellen?
A kóbor kutyák többsége nem kívánt szaporulatból származik, ami annak a felelőtlen
gyakorlatnak a következménye, hogy a ház körül tartott kutyák minden kontroll
nélkül szaporodhatnak. A kóbor kutya kérdés miért ismeretlen fogalom a
szomszédos Ausztriában, Németországban, vagy Amerikában? Mert ezeken a
területeken már általánosan elterjedt gyakorlat az ivartalanítás.
Ez az a fogalom, amely a kutyatartók körében a legnagyobb vitákat váltja ki,
kérdések özönét hozza elő. Ivartalanítsunk-e egyáltalán, ha igen akkor mikor,
és milyen hatással lesz ez az állat későbbi életére?
Nagyon sokan úgy gondolják, hogy vétek megcsonkítani egy állatot és ezzel
megfosztani a szaporodástól. A természetben még vadon élő kutyafajták
csoportosan, falkában, élnek. A falka élén a legrátermettebb vezető, az alfa
pár áll. A szaporodás joga kizárólagosan az övék. A legtöbb egyed sohasem jut
abba a pozícióba, hogy kölykei legyenek. Ugyanígy a háziasított kutyáknak sem
okoz semmiféle lelki elváltozást vagy sérülést, hogy nem lesznek utódaik.
Ugyanakkor egyre többen számolnak be arról, hogy a szaporodási lehetőséghez
jutó kutyájuk utána nehezebben kezelhető, nem fogad szót, verekedősebb, szökősebb.
Ez szintén az előzőekben leírtakra vezethető vissza. A kutya szaporodott, ezzel
vezető pozícióban érzi magát és ezt a pozíciót próbálja megőrizni.
Sokan úgy gondolják, hogy az ivartalanítás után a kutya elhízik. Amennyiben a
kutyáját kizárólag az tartotta megfelelő súlyban, hogy ivarzási időben hosszú
időre eltűnt, és evés nélkül üldögélt a tüzelő szuka lakhelye előtt, vagy az
évente megszületendő alom soványította le, nos, abban ez előfordulhat. Ha a
kutya korának és méretének megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot kap, nem
fog elhízni az ivartalanítás után sem.
Mikor is
ivartalanítsunk?
A nőstény kutyák ivartalanításával érdemes megvárni az első tüzelést, kan
kutyánál az 1 év körüli életkort. Ekkora az állat kifejlődik, hormonszintje
eléri a felnőtt állatét.
Mi az ivartalanítás előnye?
Elsősorban a meg nem született kiskutyák tömkelege. Ma Magyarországon csaknem
egymillió kóborló, kivert kutya található. Ezek számát minden egyes nem kívánt
alom szaporítja.
Másodsorban az ivartalanítással csökkenthetjük annak esélyét, hogy kutyánknál
ivarszervi daganat alakuljon ki.
Az időben elvégzett ivartalanítással nagy valószínűséggel megelőzhetjük, hogy
kutyánk minden párzási időszakban nekiinduljon a nagyvilágnak.
EGYEDI AZONOSÍTÁS
Szeretnénk
elérni, hogy minden gazdás kutyát, amelyek csak elkóboroltak, de valahol
hazavárják őket, minél előbb visszajuttathassunk otthonukba. Ehhez az ön
segítségére is szükségünk van, hiszen önnek kell megoldania saját kutyája
egyedi azonosítását, hogy mi az alapján visszajuttathassuk kutyáját. Egyedi
azonosító jel fajtatiszta törzskönyves kutyák esetében a tetoválás volt ez év
januárjáig, amely viszont sajnos az esetek nagy többségében nem látszik jól,
hiányos, vagy nincs is.
Kutyáját, kérjük, lássa el nyakörvvel, amelyre bilétán a saját nevét, címét és
telefonszámát írja föl. Ugyanez megtehető a nyakörv belső oldalára is, vagy
bármilyen praktikus módon, amit mi vagy a kutya megtalálója használni tud.
Mivel a nyakörv sem biztos módszer, elveszhet, lelophatják a kutyáról, ezért
van egy harmadik - a legbiztonságosabb - lehetőség is.
Nyugat-Európa után már hazánkban is egyre elterjedtebb a kutyák mikrochippel
való ellátása, amely törzskönyvezett kutyáknál idéntől kötelező. Ez egy apró
szerkezet, amelyet a kutya bőre alá juttatnak injekciós tű segítségével. Ez a
kutyát nem zavarja, passzív, a szövetekbe beágyazódva a kutya élete végéig működőképes.
Csak abban az esetben ad jelet, ha megfelelő leolvasóval közelítenek hozzá.
Chipet ma Magyarországon minden veszettségoltás beadására jogosult állatorvos
beültethet, ára változó, 5000 Ft-nál kezdődik. Sajnos tudjuk, nem olcsó, de mi
mindenképp hasznosnak tartanánk, ha legközelebbi állatorvosi látogatásakor
kikérné orvosa véleményét róla.
(Forrás: PilisBudai kutyások)